Változatlanul hagyta az irányadó kamatot a Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa a júniusi ülésén - adta hírül a CNBC. A japán jegybank ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy jövő áprilistól fokozatosan mérsékelni fogja az eszközvásárlási programon keresztüli szigorítást. Az intézkedések elsősorban két kockázati faktorra, az instabil kötvénypiacokra és inflációs várakozásokra reagálnak.
Míg Európa nagy része még az inflációs válság utolsó időszakában jár, Svájcban négy év után ismét csökkenésnek indultak az árak - adta hírül a Financial Times. A fogyasztói árak éves alapon 0,1 százalékos mérséklődése elsősorban két külső tényezőnek, a svájci frank erősödésének és az energiaárak csökkenésének köszönhető. Az infláció jegybanki célsávból történő kilépése és a deflációs kockázatok tartóssága várhatóan kamatvágásra készteti a svájci jegybankot (SNB), így az irányadó ráta várhatóan szintén 0 százalék alá fog csökkenni a következő hónapokban. A nagyon bizonytalan gazdasági környezet tehát közvetetten a 2010-es évek gazdaságpolitikai környezetét állítja vissza az alpesi országban, egyedülállóvá téve ezáltal világszerte.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága alkalmasnak ítélte Palotai Dánielt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára 12 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett hétfői kinevezés előtti meghallgatását követően.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltje szerint a jegybanknak türelmes, adatvezérelt és stabilitásorientált monetáris politikára van szüksége a továbbra is makacs infláció letöréséhez. Parlament előtti meghallgatásán hangsúlyozta: az inflációt vissza kell szorítani a 3 százalékos célhoz, különösen a maginfláció és a szolgáltatási szektor területén mutatkozó nyomás miatt.
Az inflációs cél alatti tartós elmaradás esélye csekély – állítja Luis de Guindos, az EKB alelnöke, miközben az eurózóna inflációja stabilizálódik, a bérek növekedése pedig az elvárt szintre lassul. Az EKB így már a kamatcsökkentési ciklus végéhez közelíthet, noha Donald Trump politikái továbbra is kockázatot jelentenek.
Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a Covid-19 járvány és az orosz–ukrán háború által kiváltott válsághelyzetek idején a vállalati nyereségek átmenetileg jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, különösen 2021-ben. Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy a nyereségnövekedés mögött nem árrés-emelések vagy piaci visszaélések, hanem termelékenységjavulás, beruházások és innováció álltak. Az infláció fő mozgatórugói továbbra is globális tényezők, mint az energiaválság és az ellátási láncok akadozása voltak. A „greedflation” fogalma így árnyaltabb megítélést igényel: a vállalatok nem torzították szándékosan a piacot, hanem válságreakcióként alkalmazkodtak a körülményekhez. A tanulmány készítői szerint a gazdaságpolitikai fókusznak nem profitellenes retorikára, hanem versenypolitikára, beruházásösztönzésre és hatékonyságjavításra kell épülnie.
Az amerikai Federal Reserve függetlenségének kérdése ismét reflektorfénybe került. Május végén Jerome Powell Fed-elnök a Fehér Házban találkozott Donald Trumppal, hogy „megvitassák a gazdasági fejleményeket”, ahogyan a Fed fogalmazott pőrén a találkozót követően kiadott közleményében. A piaci szereplők azonban kíváncsiak, mi történt a találkozón.
A befektetői portfóliók két fő eszközosztályának, a részvényeknek és a kötvényeknek a hozama élesen elvált egymástól az elmúlt öt évben. A drámai teljesítménykülönbség pedig egyre jobban átitatja a befektetői hangulatot. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményekre, ám nagyon is jelen vannak az aktuális befektetői döntésekben. Éppen ezért nehéz olyan befektetőket találni, akik szeretnék most a hosszúkötvényeket.
Növekedett Kínában májusban a hitelállomány, de ezt elsősorban az állami szereplők kötvénykibocsátásai okozták, a lakossági hitelfelvétel továbbra is gyenge maradt - tudósított a Bloomberg.
Úgy tűnik, megszületett a nagy kínai-amerikai kereskedelmi megállapodás, amely évekre meghatározhatja a két ország gazdasági kapcsolatait, miközben fontos üzeneteket hordoz azon országok számára is, akik most kényszerülnek megállapodni a világ legnagyobb gazdaságával. Megnézzük a várható makrogazdasági és piaci hatásokat is, de ami talán még ennél is érdekesebb, hogy találtunk néhány rejtett üzenetet a sorok között, amire érdemes lesz figyelni a jövőben.
Az elmúlt napokban többhavi csúcsra erősödött a forint, szerdán pedig a lélektanilag fontos 400-as szintet is átvitte az euróval szemben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülései általában békés, felejthető eseményeknek számítanak. Idén azonban nem ez történt. Több központi bankár zsigeri rettegéssel tért haza. Mi ennek az oka? Megkísértette őket a GENIUS Act szelleme. Arról a stablecoinokról szóló törvényjavaslatról van szó, amelyet az amerikai kongresszus fogadhat el Donald Trump március 6-i, a stratégiai kriptodeviza-tartalékot létrehozó rendelete után.
Az önálló monetáris politikával könnyebben megvalósítható a tartósan alacsony infláció, mint az eurózónában – mondta egy szerdai prágai eseményen Ales Michl a Bloomberg tudósítása szerint. A cseh jegybank elnöke az erős nemzeti deviza nagyban hozzájárul az infláció kordában tartásához.
A hétfői illikvid kereskedésben két hónapja nem látott szintre erősödött a forint az euróval szemben, így hosszú hetek után kitört a 402-404-es szűk sávból. A következő napok fő kérdése az lesz, hogy a „normális” menetben képes lesz-e megtartani erejét a magyar deviza, esetleg még tovább tud kapaszkodni és támadni a 400-as lélektani szintet.
A múlt héten az EKB nyolcadik alkalommal csökkentette az alapkamatot és az elemzők egy része már a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésére számít. Francois Villeroy, az EKB Kormányzótanácsának tagja viszont kiemeli, hogy hatalmas a bizonytalanság és ilyen helyzetben indokolt a rugalmasság és az, hogy a jegybank gyorsan tudjon reagálni a változó körülményekre.
A banki tartalékokra fizetett kamat eltörlésének ötlete komoly következményekkel járhat az amerikai bankszektor, a pénzpiacok és a monetáris politika szempontjából – figyelmeztet a JPMorgan. Ted Cruz szenátor a múlt héten vetette fel a radikális költségcsökkentési javaslatot, amely a Federal Reserve egyik kulcsfontosságú eszközét érintené.
Döntés előtt áll Irán.
Lassabb növekedés, magasabb infláció - na vajon mitől?
Aggódva figyelnek a befeketők.
Élénkítené a belföldi autópiacot a Trump-adminisztráció.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli háború legfontosabb híreivel.
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
